A vevő is nyomozhatja, honnan származik a lekvár

18 Júl

A vevő is nyomozhatja, honnan származik a lekvár

A különböző piacokon, vásárokon, közutakon, családi házak kapujánál gyakran találkozunk a lekvárok, szörpök, savanyúságok árusításával. Feltételezhető, hogy az előállított savanyúság, lekvár és szörp alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett, így fontos említést tenni arról, hogy ezeket a finomságokat őstermelői igazolvány birtokában érdemes értékesíteni, melynek kiadásában a helyi falugazdász is közreműködik.

Miért érdemes kiváltani az őstermelői igazolványt?

Az őstermelői igazolvány kiváltásának az a legfőbb előnye, hogy ebben az esetben 600 ezer forint bevételig a magánszemélynek nem kell jövedelmet számolnia, azaz adómentes bevételnek számít az említett termékek eladási ára.

Amennyiben ennél több lenne a magánszemély bevétele, akkor pedig tételes költségelszámolás esetén 4 millió forint bevétel alatt élhet nyilatkozattételi jogával, azaz nem kell jövedelmet számolnia, ha rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségeiről bizonylattal (számlával).

Abban az esetben, ha ezeket a termékeket többen állítják elő a családban, mód van a közös őstermelői igazolvány kiváltására is, de arra ügyelni kell, hogy a családtagoknak a lakcíme vagy tartózkodási helye azonos legyen.

A közös igazolvány azzal az előnnyel jár, hogy a 600 ezer forint adómentes bevételi határt személyenként kell nézni, tehát férj-feleség esetében ez például 1 200 ezer forint adómentes bevételt jelent.

Amennyiben a magánszemély savanyúságot, lekvárt, szörpöt készít, akkor érdemes gyűjteni a kiadásaival kapcsolatos számlákat is, mivel előfordulhat, hogy az adóévben 600 ezer forintnál többet árul a piacon, hídon vagy a kapuban.

Válasz vagy Hozzászólás